Hogy kezdődött számodra az autósport iránti szeretet?

Erre nehezen tudok pontos választ adni mivel nagyon korán. Nem emlékszem olyan időszakra az életemből, amikor ne lett volna szerves része a napjaimnak. Az egész az autók iránti rajongásból fakad talán, illetve édesapámtól ered. Legnagyobb hatással talán még mindig Hakkinen és Schumacher 2000-res spai csatája volt talán rám. A mai napig az ami ott történt az igazi autóverseny számomra. 9 évesen élőben néztem végig, és egyszerűen nem hittem el, amit Mika csinált.

Mikor jött az elhatározás, hogy Ti is részesei akartok lenni a versenyeknek?

Apu fejében, még tinédzser koromban összeállt a terv, hogy majd navigátorként fogok mellette ülni. Viszont mivel még nem voltam 18, így elrakta ezt pár évre a fejében. Innentől folyamatosan jártunk gokartozni, illetve már évek óta függtünk az autóverseny szimulátorokban. Itt most nem a Need For Speed jellegű tinglitangli játékokra kell gondolni, hanem komoly formula1-es csapatok által is használt programokra. Olyanokra amiken pl Michelisz Norbi is felnőtt.

Hogy érzed, a virtuális versenyzés tapasztalatait mennyire lehetett átültetni a való életbe?

Amikor elkezdtem én terelni az autót, akkor úgy éreztem, hogy teljesen más a kettő. Ennek fő oka az, hogy nincs a piacon már nagyon régóta igazán jó rallyval is foglalkozó program. 2005-ben volt az utolsó komolyabb program, ami szeretett volna nem csak egy játék lenni, és rendesen komolyan működő motor van alatta. Így főként a gyorsasági szakágak autóival mentünk (WTCC-DTM-GP2-F1). Ma már nagyon más a helyzet, és azóta már ott tartunk, hogy a gyerekeknek szánt játékok, mint a Codemasters új F1 és Rally játéka is jó gyakorlásra. 2012-ben nem éreztem sok segítségnek. Akkor főként a helyzetfelismerés, és a reflexek, ösztönös reakciókban vettem észre hogy segített. Egy megcsúszást, blokkoló kereket hamar tudtam relatíve jól és legfőképpen gyorsan lereagálni, úgy, hogy magamon is meglepődtem. Illetve a folyamatos Online versenyzésnek köszönhetően tudtam kezelni a rajtban a feszültséget. Sőt sokszor egy online rajt előtt idegesebb vagyok mint élőben. A valóságban még sose fordult elő, hogy remegjen a lábam a kuplungon néha egy-két GTR-Masteres rajt előtt, mikor nagy ritkán meglátom a Michelisz nevet az előtte álló egyik autó felett, azért ez még mindig megjelenik.
Amiben még segíthetnek ezek a programok, az az, hogy fejben összeszedett maradjon az ember, ha valami nem úgy sül el, ahogy kell. Ne gőzöljön be, ilyedjen meg. Viszont, mivel folyamatosan fejlődnek, és egyre rohamosabban, egyre jobban tudnak segíteni a felkészülésben, ha van hozzájuk komoly kormány, és megfelelő pedál, váltó. (Meg kéne egy hülye kézifék is )

Mikor indultatok először rally versenyen? Hogy zajlott az erre való felkészülés?

Amit én rendes rally versenynek tartok, az 2009-ben Hántán, egy téli sprint volt, az ARC rendezésében. Ez volt az első versenyünk a Renault 5-össel annak idején. Az autót menetkész állapotban vettük, így ha nem csalnak az emlékeim, csak egy garnitúra téli gumit felnivel kellett hozzá beszerezni. Őszintén szólva nem emlékszem szinte semmire a versenyből. Az első körünkben, ami talán egy Shakedown volt, de lehet, hogy éles gyors nem tudom, kétszer beforogtunk, és navigátorként, azt se tudtam, hogy hol kellene tartanom a füzetben. Nagy volt a fejetlenség az autóban, de szerencsére Apu megoldotta. Aztán a második kör sokkal jobban ment, bátrabbak is lettünk, de végül egy irdatlan kátyú, egy beláthatatlan kanyarban, akkorát ütött, hogy szétesett a fél baloldal az autónak, váltóstól.

Első autóként miért pont a Renault R5-re esett a választás? Sajnos itthon kuriózumnak számít ez a típus manapság a pályákon.

Első ok, Ladával nem akartunk menni. Pontosan tudtuk, hogy olcsó vele versenyezni, de mindemellett tudtuk azt is, hogy milyen szörnyű tud lenni, és milyen sokba kerül rendesen megépíteni. Ez az autó pedig alkalmi vételként, volt rallycross autóként jött szembe, és ígéretesnek tűnt. Aztán persze 2009-ben 3 verseny, 2010-ben egy teljes évad után éreztük, hogy pont a rallycrossos felfogásban épített alapjai nem passzolnak igazán a rallyhoz. Később átépítésre került, még az előtt, hogy eladtuk volna. Viszont tökéletes tanuló autó volt, ami minden alkalommal büntetett, ha egy kicsit is nem megfelelően vezette az ember.

Az első években édesapád jobbján vettél részt a futamokon, majd cseréltetek. Mennyivel más élmény a jobb és a bal oldalon ülni versenytempóban?

Másvilág nagyon, a jobb oldalon ülve nem kell azzal foglalkoznod, hogy a kanyarcsúcspontokra figyelj, vagy a tócsákat, kihordásokat figyeld az úton. A bal oldalon ülve pedig mindig a pillanatra kell figyelni, arra, hogy jó legyen a kigyorsítás, minél nagyobb lendület menjen át a kanyaron. Szóval máshogy kell gondolkodni. A váltás után újra kell tanulni a szerepeket. Az első évünk kb ezzel is telt részben, miközben én tanultam az autót is. Furcsa volt, hogy valahogy inkább voltam fejben azzal elfoglalva, hogy milyen kanyar jön, mint, hogy az autó vezetésére koncentráljak, ő pedig néha navigálás helyett az anyós oldalról szeretett volna vezetni. Viszont a mai napig meg maradt bennem az, hogy szeretem előre összerakni a dolgokat a fejemben, és óriási segítség néha, hogy az az ember ül mellettem, aki mindent ugyanúgy érez a kocsival kapcsolatban. Szerintem a váltás óta, nincs köztünk felosztva annyira egyértelműen a navigátor-sofőr szerep. Ő jó előre elmondja nekem a kanyarokat, sokszor 1-2 kanyarral előrébb jár mint ahol vagyunk a pályán, mert én közben rakom össze a dolgokat fejben, és mindezközben ő is figyeli az autót, az íveket, féktávokat. Emiatt a szimbiózis miatt nem is tudom elképzelni, hogy mással versenyezzek.

Az évek során sok pályán megfordultatok. A murvás vagy az aszfaltos, illetve a tempós vagy a technikás szakaszokat keveled jobban? Esetleg van kedvenc szakaszod?

Jobb szeretem az aszfaltot. Sokan mondják a nagy öregek között, hogy mert a murva az igazi. Szerintem viszont, murván eszetlenül kell menni. Ezt most nem a rossz értelemben kell érteni. Murván nem az számít ki milyen ívet választ, ki hogy építi fel a pályát magában. Csak az, hogy minél nagyobb lendülettel jöjjünk ki a kanyarból. Persze lehet, hogy egy komoly, nem nyitott, utcai difis autó után más lenne a véleményem, de így nagyon nehezen tudtunk kigyorsítani a kanyarokból. Ezért szeretem az aszfaltot, illetve onnan is a technikás részeket. Kedvenc szakasz talán a Nagyvázsonyi, illetve a Rábaring bizonyos nyomvonalai lennének.

Van olyan pilóta a hazai illetve a nemzetközi mezőnyből, akit példaképnek tekintesz?

Komoly hatással voltak rám sokan. Sajnos sok olyan ember van akit tudom, hogy láttam versenyezni, de nem emlékszem rá, mert meg kicsi voltam. Ilyen például Ranga László. Ha mindenképp ki kellene emelnem valakit, akkor az három pilóta lenne. Az egyik Kimi Raikkonen. Ő volt az, aki miatt a szimulátorok teljesen beszippantottak. Amióta a Forma 1-ben van, azóta szurkolunk neki Apuval. Persze hozzátett egy jó adaggal, hogy a Mclarennél váltotta Mikát annak idején, de ha hétvégén versenyez, a mai napig a Kimi-s pólómban, és a sok közül valamelyik csapatsapkában megyek még aludni is. A másik két ember pedig Jean Ragnotti, és Michelisz Norbi lenne. Norbival még az előtt találkoztam, hogy bárki számára ismert lett volna a neve. A Clio kupa bajnoki címéért ment, az év utolsó versenyén, az első WSR hétvégék egyikén 2007-ben. Azóta követjük aktívan a pályafutását. A Seat Leon Európa kupa 2009-es megnyerése is már egy hihetetlen dolog volt. Hát még amit azóta csinál
Jean Ragnottihoz pedig azt hiszem sokat nem kell hozzáfűznöm. Egy Renault 5-el kezdtünk el versenyezni, utána egy Mégane Coupéval , és egy ilyennel járok a hétköznapokban is. Amikor találkoztam vele élőben 2 évvel ezelőtt, csak azt sajnáltam, hogy nem tudok franciául. Szerencsére volt aki segítsen picit.

Melyik volt az eddigi pályafutásod legemlékezetesebb futama illetve pillanata?

Nem szeretem ezt az egészet "pályafutásnak" hívni. Mindenesetre emlékezetes dolog sok megmaradt. A legintenzívebb talán az volt, amikor Ifj. Tóth Jánost, és Büki Ernőt láthattam a Rakparty Szlalom Party-n, az egyetemem főépülete előtt, egy kis Polskiban végig menni a pályán, mielőtt mi nevezők, is elrajtoltunk volna. Mindezt Papp György emlékére tették.
A másik ami még intenzíven él bennem, mikor esőben, fehér aszfalton, az oroszlányi gyorson 3. telin megcsúsztunk keresztbe már a Coupéval. Akkor még én navigáltam. Apu pedig a mai napig nem tudom, hogy hogyan, de megfogta az autót.

Van olyan autó, melyet szívesen kipróbálnál?

Ez a lista szinte végtelen. Ha nagyot kellene mondani, akkor az a Ferrari F2007 lenne. Az a bizonyos világbajnok autó, a szerencse számommal az orrán, de a lista tényleg végtelen. A komolyabb hot hatchektől, a legkomolyabb GT-Túra autókon keresztül szinte minden, aminek négy kereke van, és arra teremtette az ember, hogy versenyezzenek vele.

Van olyan bajnokság, futam vagy gyorsasági szakasz, amely rajta van a bakancs listádon?

Nagyon szeretnék egyszer Spa-Francorchampsban a pályára feljutni a pályára. Ez mindenképp. Illetve egy verseny is van, de az csak nézőként. A le mans-i 24 órás verseny. Oda mindenképp szeretnék egyszer kijutni.

Mostanában kevesebb futamon láthattunk titeket. Legközelebb mikor tervezitek a rajthoz állást?

Hát elsőként befejezzük az új autót. Lesz még munka vele, mivel szeretnénk, hogy minden része tökéletes legyen. Illetve a mostani szabályrendszer miatt, mindenképp szeretnénk, hogy gépkönyvet kapjon. Így teljesen biztonságban tudhatjuk majd magunkat, és akár a feljebb lépésre is lesz lehetőség. Szóval nem tudok pontos időpontot mondani még egyelőre, de nagyon jó úton haladunk.

Mit lehet tudni a készülő autóról?

Az alap egy Mégane Coupé. A két literes 16 szelepes injektoros F7R kódú motorral. Komoly átalakításokon esett át futómű szempontból, ami teljesen egyedi. Illetve egy 6 fokozatú H váltó, speres difivel társul mindemellé. Szóval reméljük a mostani mezőnybe jó alap lesz.

Köszönöm a válaszokat, várjuk az új autó debütálását!

Ráadásképp egy összefoglaló videó a Taylor Racing Team 2014-es évéről

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés